Tudósok szerint ez a négy étel szó szerint boldoggá tesz – főleg 60 felett!

Négy egyszerű étel, ami csökkenti a szorongást és növeli az örömérzetet időseknél.
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. A kutatások szerint az, hogy mit eszünk, valóban befolyásolhatja még a lelkiállapotunkat is az életkorunk előrehaladtával. Kutatások sora bizonyítja, hogy amit nap mint nap a tányérra teszünk, az nemcsak a testünk, hanem a lelkünk egészségét is befolyásolja. Egy új, a British Journal of Health Psychology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyümölcsökben, zöldségekben és halakban gazdag étrend összefügghet a jobb hangulattal, a nagyobb életelégedettséggel és a pozitívabb életszemlélettel – különösen középkorú és idősebb felnőttek körében.

A lelkünk is „táplálkozik”
A tudósok már régóta vizsgálják, hogyan hat az étrend a mentális egészségre, de eddig főként a negatív pszichés állapotokra – például a depresszióra – fókuszáltak. A mostani kutatás azonban más megközelítést választott: azt akarta feltárni, miként segítheti a táplálkozás a pozitív mentális jóllétet, vagyis a boldogságot, az elégedettséget és az életcél-tudatosságot.
A vizsgálatban 3103 középkorú és idősebb angliai résztvevő adatait elemezték az English Longitudinal Study of Ageing program keretében. A kutatók nemcsak az étrenddel, hanem olyan befolyásoló tényezőkkel is számoltak, mint az életkor, a jövedelem, az iskolázottság, a társas kapcsolatok, illetve a depressziós tünetek.

A három fő élelmiszercsoport, amelyet górcső alá vettek:
1, a gyümölcsök és zöldségek,
2, a halak, valamint
3, a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) – ez utóbbiak közé tartoznak az omega-3 és omega-6 zsírsavak, amelyek nélkülözhetetlenek az ideg- és agyműködéshez.
A boldogság íze: hal, zöldség, gyümölcs

A kutatók itt is háromfelé tagoltak, ezúttal a mentális jóllétet elkülönítve:
1, Eudaimonikus jóllét, amely a céltudatosságot és a pozitív emberi kapcsolatokat jelenti.
2, Affektív jóllét, vagyis a pozitív érzelmek – például a boldogság – jelenléte.
3, Értékelő jóllét, azaz az általános életelégedettség.
Az eredmények szerint a gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása szoros kapcsolatban állt az eudaimonikus jólléttel, míg a halfogyasztás leginkább a boldogsággal korrelált. A kutatók statisztikai modellekkel is ellenőrizték az eredményeket, és a kapcsolat több tényező figyelembevételével is megmaradt.
„A különböző típusú élelmiszerek eltérően járulhatnak hozzá a jólléthez – a zöldségek és gyümölcsök inkább az életcél és a kiegyensúlyozottság érzését erősítik, míg a halak a pozitív érzelmeket” – mondta Pepper Theeraoat, MSc (UCL), a tanulmány egyik szerzője a Medical News Today-nek.

Miért épp ezek az ételek?
A friss zöldségek és gyümölcsök tele vannak antioxidánsokkal, vitaminokkal és fitokemikáliákkal, amelyek csökkenthetik az oxidatív stresszt és a gyulladást – ez pedig összefügghet a jobb hangulattal és a mentális rugalmassággal. A halakban található omega-3 zsírsavak támogatják az idegsejtek kommunikációját és az agyi neurotranszmitterek – például a szerotonin – működését.
Nem véletlen, hogy korábbi kutatások szerint a mediterrán étrend követése – amely bővelkedik ezekben az élelmiszerekben – szintén csökkenti a depresszió kockázatát és javítja a kognitív funkciókat.

Az adatok mögött: kik vettek részt a vizsgálatban?
A résztvevők többsége napi két adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztott, több mint felük azonban egyáltalán nem evett halat. A magasabb jövedelmű és iskolázottabb csoportok jellemzően egészségesebben étkeztek, és nagyobb életelégedettségről számoltak be.
A kutatás korlátai között szerepel, hogy az étrendi adatokat önbevallás alapján gyűjtötték – ez torzíthatja az eredményeket. Emellett a vizsgálat keresztmetszeti jellegű volt, így nem bizonyítható, hogy az étrend okozza a jobb mentális állapotot, vagy épp fordítva: a pozitívabb lelkületű emberek választanak tudatosabban egészséges ételeket.

„Az vagy, amit megeszel” – szó szerint
Dr. Mir Ali, a kaliforniai Orange Coast Medical Center orvosi igazgatója szerint az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az egészséges étkezésre való nevelést már fiatal korban el kell kezdeni.
„Az étrend hatása messze túlmutat a testtömegen vagy a vérnyomáson. A kiegyensúlyozott táplálkozás az életminőséget, a mentális egészséget és a hosszú távú boldogságot is támogatja” – mondta a Medical News Today-nek.
Theeraoat szerint az életmódbeli tényezők, köztük az étrend, nem helyettesíthetik a hagyományos orvosi kezeléseket, de kiválóan kiegészíthetik azokat:
„Érdemes a szokásos terápiák mellett a diétás szokásokat is megvizsgálni, mert amit fogyasztunk, az valóban hatással van a fizikai és mentális egészségünkre is.”

Merre tovább?
A kutatók szerint a jövőben hosszabb távú, beavatkozásos vizsgálatokra lesz szükség. Ezekben konkrét étrendváltoztatások – például a hal- vagy zöldségbevitel növelése – mentén figyelnék meg a jólét alakulását. Emellett fontos lenne a kultúrák közötti összehasonlítás, hiszen az étkezési szokások és az ételekhez fűződő érzelmi viszonyok országonként eltérnek.
Addig is úgy tűnik, hogy a jó közérzethez nemcsak a lélek ápolása, hanem a tudatos táplálkozás is hozzátartozik. Egy tányér színes zöldség, egy adag sült hal, egy marék dió – apróságok, amelyek talán közelebb visznek bennünket a belső harmóniához.