Nagy változás jön a nyugdíjszámításnál: erről muszáj döntenie jövőre

Aki idén december 31-ig tölti be a nyugdíjkorhatárt, vagy teljesíti a Nők40 kettős időfeltételét, de nem tudja, hogy idén vagy jövőre kedvezőbb-e igényelni a nyugdíjat, annak érdemes ezt a néhány lépést megtennie.
Aki jövőre éri el a nyugdíjkorhatárt, illetve a nők kedvezményes nyugdíjának kettős feltételeit, annak tudnivalóit érdemes elolvasnia.
Kilenc fő lépése van a nyugdíjkiszámítási eljárásnak. Az első lépés, hogy a teljes elismert szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő. Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke.
Második lépésben az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint járuléktalanítani kell.
Ezután a fenti pont szerint az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint kell "adótlanítani".
Negyedik lépésben a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó - 2026. március végén közzéteendő, a 2025-ös mértéknél várhatóan 10 százalékkal magasabb - valorizációs szorzókkal meg kell szorozni. Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt – írja a NyugdíjGuru hírlevelében.
Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó életpálya átlagkeresetet.
Ezután ezt az átlagkeresetet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó életpálya átlagkereset az előzőekben említett módon meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.

Ezután az említett módon kiszámított havi nettó, azaz járulékok és adó nélküli, valorizált és szükség szerint degresszált életpálya átlagkereset összegét meg kell szorozni az első lépésben foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.
A nyugdíj a felsorolt pontokban említett módon kiszámított összegét - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód. A nyugdíjbónusz a korhatár betöltése után szerzett minden 30 nap szolgálati idő után a nyugdíj fél százaléka.