Most érkezett - 2026-tól a kormány bevezeti mindenkinek

Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.

Ezúttal is elmondható a hallgatóságot tekintve, hogy a legnagyobb vállalatok vezetői személyesen képviseltetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. Jelen van többek között Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács nemrégiben kinevezett elnöke, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, Hernádi Zsolt Mol-elnök, Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály MNB-alelnök, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Nagy Márton új intézkedéscsomaggal készül
A lakossági és a vállalati óvatossági motívum oldása kulcsfontosságú - ez a címe Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásának.

A következő két hétben a minisztérium bemutatja a versenyképességi csomagját

- kezdte előadását.

7-8 év mire visszajövünk a Covid- (2020-21) és az energiaválságból (2022-23) - ismertette. A 2024-2026-os időszak a normalizálódás időszaka értékelése szerint.

A Covid idején mindkét gazdaságpolitika láb ösztönzőleg hatott, ezzel szemben az energiaválságban a kormány ösztönzött, a jegybank pedig restriktív volt - értékelte.

Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történt volna akkor, ha tavaly tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt

- fogalmazott a miniszter, aki elismerően szólt arról, hogy az ikerdeficit már nem fenyegeti az országot, az infláció lecsökkent, a munkahelyek megmaradtak, javultak a foglalkoztatotti számok. Úgy vélekedett, hogy a munkanélküliségi ráta átmeneti emelkedése örvendetes, egyre többen lépnek be az inaktívból az aktív státuszba, és most egyelőre ez történik, ami pozitív - magyarázta.

2023-ban a magyar gazdaság növekedése az EU átlaga alatt volt - ismerte el.

A 2024-es év legfontosabb gazdasági kihívásai:

1. Fogyasztás helyreállítása,
2. belgazdaság újraindítása,
3. magas exportaktivitás fenntartása,
4. munkaerőpiac aktivitásának növelése,
5. hitelpiac helyreállítása.

Ezt követően bemutatta a kormány elmúlt időszakban tett intézkedéseit, amelyek többek között leszorították az inflációt. Megemlítette a lakossági fogyasztás kezdeti helyreállását, amit a kiskereskedelmi számok, turizmus adatai tükröznek.
A belgazdaság tekintetében nem tudok sok pozitívumot mondani - ismerte el. Az export eközben lassul - tette hozzá. Ha azt kérdezzük meg a cégektől, hogy miből fognak beruházni, akkor a nagy részük azt mondja, saját tőkéből. Ez a magas kamat miatt és a magas saját forrás aránya miatt van - magyarázta.

Tavaly decemberben mind a jármű-, mind pedig az akkumulátorexport a negatív tartományba csúszott, vagyis év/év alapon csökkent - mutatta be. Az exportunkon belül 17%-ot képvisel a járműipar, 7%-ot pedig az akkumulátoripar - sorolta.
10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit exportálunk éves szinten. Németországba megy ennek a fele. Amíg az USA és más országok erőteljesen támogatják az elektromos autóvásárlást, Németországban ezt megszüntették - vázolta az egyik lényeges kihívást Nagy Márton, aki elismerte: nem véletlen, hogy sürget egy összeurópai programot ezen a téren.

Továbbra is azt gondoljuk, hogy 500 ezer új munkahelyre szüksége van a magyar gazdaságnak.

Ehhez magyar munkaerő kell. Ehhez látunk 300 ezer magyar munkaerőt. Részben inaktívból aktívba kerülnek a lakosok, átképzéssel is lehet nyerni új munkavállalókat, GINOP programokat fognak használni arra, hogy támogassák a munkaerőkínálat átalakítását. Tartalékot látnak továbbá a fiataloknál.

Kitért arra is, hogy a hitelezésben látványos pozitív fordulat valósult meg a tavalyi év második felében. Kitért arra, hogy a lakossági hitelezés helyreállását a kormány 3 intézkedéssel támogatja 2024-ben: lakossági kamatstop, lakáshitel kamatplafon, családi otthonteremtési kedvezmény plusz. Ehhez jön még hozzá a jegybank 10%-os önrész szabályozása az első lakás vásárlásakor.

Varga Mihály kimondta: magasabb hiánypálya jön Magyarországon
A suszter maradjon a kaptafánál - kezdte előadását Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a stabilitásra és a növekedésre fókuszál prezentációjában. A tárcavezető a külső gazdasági környezet bemutatásával kezdte, szerinte javulgat a helyzet, de még nincs minden rendben. A magyar gazdasággal kapcsolatban leszögezte: a nehezén túlvagyunk a kormány döntéseinek köszönhetően.
A tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni - ismerte el Varga Mihály.

Bejelentette: a következő 3 évben viszi le a kormány 3% alá a hiányt. Idén 4,5%-ot célzott meg a kormány, jövőre 3,7%, 2026-ban lesz 2,9% a költségvetés hiánya, 2027-ben pedig 2,4%-os deficittel számol.
Fontosnak tartotta a tavaly év végi 73%-os adósságráta csökkentését. A kamatkiadások jelentős terhet jelentenek - ismerte el a miniszter előadásában. Azok az országok tudtak hosszú távon tartósan növekedni, amelyek stabil gazdaságot tudtak felmutatni, egyensúly mellett - emelte ki.

Ezt követően kiemelte a gazdaságpolitika alappilléreit: a versenyképes adórendszert, a digitális adókörnyezetet. Ennek kapcsán megemlítette az eÁfa rendszerét. Értékelése szerint

ez 20%-kal kevesebb adminisztrációs költséget jelent a cégek számára, 20 milliárd forint megtakarítást jelent ez éves szinten.

Ezt követően jön az eNyugta bevezetése 2025-től, valamint 2025 decemberétől jön az eMAP, melynek nyomán a vállalkozások mentesülhetnek a foglakkoztatással kapcsolatos bevallások terhétől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság a világon. Németország részesedése a magyar exportból csökkent, közben látványosan nőtt a régiós országok részesedése az elmúlt 20 évben. Ez fontos szerkezeti átalakításra mutat rá - említette meg.

Végezetül a magyar állam finanszírozásáról beszélt. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a magyar államkötvények hozamai. A kockázatokat úgy lehet csökkenteni, hogy nagyobb mértékben épít a magyar finanszírozás a stabilabb lakossági állampapír-vásárlásra - vélekedett. Eredményként jellemezte, hogy a lakossági állampapírok szerkezete is egészségesebb lett.

Ismertette: tavaly a 3050 milliárd forintnyi kamatkiadásból 1300 milliárd forint került a lakossághoz. Sokkal jobb ha ezt a kamatot Szabó János kapja meg, mintha a Templeton vagy mások viszik ezt el - értékelte.

Értékel az MKIK elnöke
Parragh László kamarai elnök előadását azzal kezdte, hogy 24 éve tartanak ilyen találkozókat, az elsőre 2001-ben került sor. Kiemelte: jelenleg gazdasági szerkezetváltás van folyamatban, és az Európai Unió ebben lemaradt. Hozzátette továbbá, hogy önállóan nem megy a fejlődés, szövetségeseket kell keresni.

A sorozatos válságok ellenére stabil számokat produkál a magyar gazdaság. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy termelékenységet és hatékonyságot kell javítani, helyi tudásbázison.

A növekedést gátló tényezők között említette, hogy a lakosság óvatos, az alvó tőke nem mozgatja a gazdaságot, itt meg kell találni az egyensúlyt a hitel alapú és a belső megtakarításon alapuló növekedés között.

Nagyon sok pénz van a lakosságnál és a vállalkozásoknál

- emelte ki Parragh László, aki szerint Németország és az EU gazdaságának hanyatlása nem kedvez számunkra. Ezt gazdasági konnektivitással és keleti nyitással kell kompenzálni.

Beszélt a munkaerőbevándorlásról is. Szerinte a migráció nem egyenlő a munkaerő-utánpótlással és álom a szabályozott migráció.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a piaci igényeket és gazdaságstratégiai modellt nem támogató kamatkörnyezet van jelen.

A külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkaerőt teremt a magyarok számára is - vélekedett. A kormány dolga ebben a koordináció.

Az MKIK elnöke szerint új gazdasági modellre van szükség, új egyensúlyi háromszögre kell építeni:

1. Zöld beruházások,
2. növekedést támogató hitelezés fenntartása, fix alacsony kamatozású hitelezés fenntartása,
3. növekedés fenntartása, ez minden gazdasági szereplő felelőssége.

Beszélt a kamara és a kormány közötti tartós szövetségről, a piac önállóan nem képes kezelni minden kihívást, ezért kell ez az együttműködés meglátása szerint. Aktív kamarai részvétel a gazdaságpolitika alakításában, támogatásában és végrehajtásában - állt az előadásában.
Mi készek vagyunk részt venni a gazdaságpolitika megtervezésében, alakításában és végrehajtásában - jelezte Orbán Viktor felé fordulva a kamara elnöke.