Közlekedési bírság: ha így büntettek meg, lehet, hogy be sem kell fizetned a csekket

Vannak helyzetek, amikor egy közlekedési felvétel első ránézésre egyértelmű szabálysértést mutat, később azonban kiderülhet, hogy a történet korántsem ilyen egyszerű. Előfordul, hogy amit a kamera „bűnnek” lát, az a valóságban teljesen szabályos volt – csak éppen ezt a fotó önmagában nem tudja elmesélni.

A közlekedési bírság sok autós számára igazi hidegzuhanyként érkezik, főleg akkor, ha az ember biztos benne, hogy nem csinált semmi kirívót. Egyre több jel mutat arra, hogy a VÉDA-rendszer, vagyis a magyar utak mentén dolgozó szupertraffipaxok sem tévedhetetlenek. Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől szabad a pálya a gyorshajtásra, sokkal inkább azt, hogy bizonyos helyzetekben a rendszer nem tudja a teljes képet rögzíteni, vagy az adott technológia felett már kicsit eljárt az idő.

Sokan például azt gondolják, hogy a mentők, tűzoltók vagy a katasztrófavédelem járművei minden körülmények között áthághatják a szabályokat. A valóság ennél árnyaltabb: ha nincs éles riasztás, nekik is ugyanúgy be kell tartaniuk a KRESZ-t, mint bárki másnak. Amennyiben viszont valódi bevetésen vannak, és jogszerűen használják a megkülönböztető jelzést, akkor teljesen más elbírálás alá esnek. Itt jön az érdekes fordulat, ugyanis egy traffipaxos felvételen nem mindig látszik egyértelműen, hogy a kék villogó működésben volt-e. Ettől még a gyorshajtás lehetett szabályos.

Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy a katasztrófavédelem valamennyi készenléti járműve telematikus járműkövető rendszerrel van felszerelve. Ez a rendszer naplózza többek között a megkülönböztető jelzések használatát is. Ha tehát a rendőrségi felvételen nem egyértelmű a villogó, az eljárás során a járműkövető rendszer adataival, valamint a riasztásra és vonulásra vonatkozó elektronikus dokumentumokkal igazolható, hogy a sebességhatár átlépése indokolt és jogszerű volt.

Kevésbé ismert, de annál érdekesebb kivétel a taxisok esete is. A KRESZ ugyanis kimondja, hogy taxiüzemmódban a sofőrnek nem kötelező a biztonsági öv használata. Bár a VÉDA-felvételeket emberek is átnézik, ők alapvetően csak a képet látják, abból pedig nem derül ki, hogy az adott jármű éppen taxiüzemmódban közlekedett-e. Ráadásul taxiüzemmód nemcsak akkor áll fenn, amikor utas ül az autóban, hanem akkor is, amikor a sofőr a diszpécsertől vagy az alkalmazáson keresztül kapott címre tart. Egy taxis szerint ez az oka annak is, hogy a rendőrök nem zaklatják őket a buszsáv használata miatt. Hozzátette: ha mégis érkezne csekk a biztonsági öv hiánya miatt, a taxi rendszere utólag is képes igazolni, hogy az adott időpontban jogszerűen, taxiüzemmódban haladtak.

Mindez jól mutatja, hogy bár a technika egyre fejlettebb, nem minden helyzetet tud hibátlanul értelmezni. Egy bírság tehát nem mindig jelenti azt, hogy az autós valóban hibázott – néha érdemes utánanézni a részleteknek, mert a háttérben akár teljesen szabályos történet is állhat.