Elfogadták! Csak ilyen kerítésed lehet, rengeteg ember kap bontásra felszólítást!

Egy kerítés nem csupán határvonal, hanem egyre inkább a településkép része, amely formailag és funkcionálisan is szerves eleme az épített környezetnek. Az utóbbi években a kerítésépítési szabályok fokozatosan szigorodtak, és 2025-től új országos szabályozás is hatályba lépett, amely egységes keretet ad a helyi rendeleteknek. A kerítésépítés így már nem pusztán magánügy, hanem közösségi érdek is: esztétikailag illeszkednie kell a környezetbe, biztonságot kell nyújtania, és nem zavarhatja a közterületek használatát.

Országos szabályozás: maximális magasság, áttörtség és tilalmak
A 2025-ben hatályba lépett új építésügyi rendelet szerint kerítés minden olyan szerkezet, amely elválasztja a telket más ingatlanoktól vagy közterületektől. A szabályozás többek között rögzíti, hogy a kerítés nem lehet teljesen tömör – áttört szerkezetet kell alkalmazni. A maximális megengedett magasság 2 méter, és minden kerítésszakasznak kizárólag a telektulajdonos saját ingatlanán belül kell elhelyezkednie, különösen közterület (pl. utca, járda) felé – írja az agroinform.hu.
Kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági elemek, például szögesdrót, üvegszilánk vagy elektromos vezeték. Ezek csak 2 méter feletti magasságban, és kizárólag a saját telek belső oldalán helyezhetők el – közterület felé tilos az ilyen megoldások alkalmazása. Ez a változás különösen fontos, hiszen korábban gyakori volt, hogy a tulajdonosok a saját biztonságukra hivatkozva veszélyes vagy esztétikailag zavaró megoldásokat alkalmaztak.

Különbségek városonként: szigorúbb helyi szabályok
A települések nagy részében külön önkormányzati rendelet szabályozza, hogy a kerítés milyen magasságú, anyagú, színű és típusú lehet. A cél minden esetben a városkép védelme és az egységes utcakép megőrzése.
-Békéscsabán, főként a belvárosban, csak áttört, azaz rácsozott vagy sövénnyel kiegészített kerítés engedélyezett. A tömör lábazat magassága legfeljebb 50 cm lehet. A cél itt az átláthatóság és a városképi illeszkedés biztosítása.
-Sarkadon már külön engedély szükséges az utcafronti kerítésekhez, és erősen preferálják a természetes anyagokat – például fát, bontott téglát. A drótkerítést kizárólag sövény kíséretében hagyják jóvá.
-Vésztőn színbeli korlátozások is érvényesek: kizárólag földszínek vagy természetes árnyalatok engedélyezettek. Élénk színek – például piros, narancs, sárga vagy kék – nem alkalmazhatók.
-Kecskeméten fontos az épület és a kerítés harmonizálása: mezőgazdasági területen például tilos a fémlemezből vagy tömör betonból készült fal, különösen, ha az nem illeszkedik a környező építmények stílusához.
-Kalocsán az áttört kerítés az alapelv, és csak külön városképi indoklással lehet eltérni ettől. A cél, hogy megőrizzék az utcakép nyitottságát és emberközeliségét.
-Baján még specifikusabb a szabályozás: a különböző övezetekben meghatározzák, hogy milyen stílusú kerítés építhető, és gyakran csak élősövényt vagy átlátszó (áttört) szerkezetet engedélyeznek.

Mikor kell engedély és mikor nem?
Az országos rendelet szerint a legtöbb esetben nem kell építési engedély a kerítéshez, viszont bejelentési kötelezettség vagy helyi építési szabályzatnak való megfelelés továbbra is érvényben marad. Különösen fontos ez az utcafronti vagy közterületre néző kerítések esetén. Aki önállóan, bejelentés nélkül épít kerítést, könnyen bírságot kaphat vagy bontásra kötelezhetik.
A helyi építési szabályzatban foglaltakat az adott önkormányzat honlapján vagy az építési osztályon lehet megismerni. Érdemes már a tervezés fázisában egyeztetni a hatóságokkal, különösen, ha a kerítés valamilyen speciális megoldást (pl. kombinált anyaghasználat, egyedi szín vagy formavilág) tartalmaz.

Mi a helyzet a szomszédos telekhatárokkal?
A szomszédos ingatlanok felé épülő kerítések esetében is érvényesek az általános szabályok, de ebben az esetben nagyobb szerepe van a megállapodásnak. Ha a szomszéd is beleegyezik, eltérhetünk az előírt szabványoktól, ám ezt minden esetben érdemes írásban rögzíteni – egy esetleges jövőbeli jogvita elkerülése érdekében.
Az ilyen közös kerítéseknél a költségek és karbantartási feladatok megosztása is előre tisztázandó. A vitás kérdések gyakran abból adódnak, hogy az egyik fél elbontaná vagy átalakítaná a kerítést, a másik viszont ellenzi ezt. Ilyenkor érdemes mediációs eljárást vagy önkormányzati közvetítést igénybe venni.
A kerítésépítés 2025-ben már nem csupán esztétikai vagy praktikus szempont, hanem jogi kérdés is. Az országos szabályozás egyértelműbb keretet ad ugyan a kivitelezéshez, de a helyi rendeletek sokszor még ennél is szigorúbbak. Aki nem tájékozódik időben, nemcsak anyagi veszteséget kockáztat, hanem bírságot is kaphat, sőt, a már megépített kerítés lebontására is kötelezhetik.
Ezért bármilyen kerítésépítési szándék esetén első lépésként mindig a helyi építési szabályzat áttanulmányozása javasolt, valamint konzultáció az önkormányzattal. Egy jól megválasztott kerítés ugyanis nemcsak biztonságot nyújt, hanem emeli az ingatlan értékét is – miközben harmonikusan illeszkedik a környezetéhez.