A magyar háztartások egy része már nem tervez, hanem túlél – például folyószámlahitellel

Rekordot döntött a lakossági hitelállomány, és közben látványosan nőnek a rövid lejáratú, mindennapi kiadásokra használt kölcsönök. A magyar háztartások egy része már nem tervez, hanem túlél – például folyószámlahitellel.

2025 harmadik negyedévének végére 12 324 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások teljes hitelállománya, ami egyetlen negyedév alatt 356 milliárd forintos, azaz 3 százalékos bővülést jelentett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ráadásul nemcsak negyedéves alapon számít erős növekedésnek, hanem éves összevetésben is kétszámjegyű dinamika rajzolódik ki.

Legnagyobb összegben a forintalapú piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya növekedett és a teljes hitelállomány legnagyobb részét is ezen hitelek képviselik 40,4 százalékos részaránnyal.
A lakáshitel-állomány növekedésének hátterében egyértelműen az Otthon Start program szeptemberi indulása áll. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára emlékeztetett arra, hogy szeptember elsejével indult az Otthon Start Program, és négy hónap alatt 15 ezer szerződést kötöttek, és már folyósították a hitelt a fiataloknak, további 15 ezer szerződés megkötése pedig folyamatban van.

Folyósítás vs. törlesztés
A jegybanki statisztika szerint a növekedés hátterében az áll, hogy a tavalyi harmadik negyedévében a háztartások 938 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel, miközben a tőketörlesztések összege 599 milliárd forint volt.
Bár a folyósítás volumene 4,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest (–44,6 milliárd forint), a törlesztések 2,1 százalékkal nőttek, ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy megállítsa az állomány bővülését.

Babaváró- és munkáshitel
A fogyasztási szegmens legnagyobb tétele továbbra is a babaváró hitel: 2366 milliárd forint volt az állománya 2025 szeptember végén, ami egy negyedév alatt 1 százalékpontos növekedést jelentett. A babaváró hitelek mindössze 0,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, az átstrukturált állomány aránya pedig 0,2 százalék, vagyis a portfólió minősége továbbra is kiemelkedően jó.
A munkáshitelek állománya 135 milliárd forintot tett ki, ami önmagában még nem rendszerszintű tétel, de gyors felfutás után már látszanak a kockázati jelek: a 90 napon túli késedelem aránya 0,6 százalékra nőtt, ami 0,5 százalékpontos romlás egyetlen negyedév alatt. A munkáshitelből felvett 133,7 milliárd forintból több mint 1,7 milliárd már most késedelemben van, amit az állami kezesség miatt végső soron az adófizetők állnak.
Ez legalább 400–450 nem fizető hitelszerződést jelent.

Nem csak a klasszikus termékek kellenek
Észrevehetően nőtt a rugalmas, rövid lejáratú termékek súlya a lakosság körében. A folyószámlahitelek állománya egy év alatt 8 százalékponttal emelkedett, így 2025. szepter végén megközelítve a 425 milliárd forintot.
Ezen belül a kártyahitelek is hasonló gyorsasággal emelkedtek, 7 százalékpontos volt a bővülés, összegben jelenleg 248,6 milliárd forint – ami azt jelenti, hogy a folyószámlahitelek 59 százaléka kapcsolódik kártyákhoz.

Mindez alapján jól látszik, hogy a lakosságnak a mindennapi megélhetés költségeihez is szükségük van kölcsönpénzre, tehát egyre inkább likviditásmenedzsmentre használják a banki hitelt a magyarok. A háztartások egy része a magasabb kamatszint ellenére is hitellel fedezi a rövid távú kiadásait. Ezt a képet erősíti az is, hogy a teljes fogyasztási- és egyéb hitelállomány 2025 ezen időszakában 9 százalékkal nőtt, ami ugyan elmarad a lakáshitelek 15 százalékos éves növekedési ütemétől, de 2024 óta egyértelműen gyorsuló pályán van.

Az áruhitelek állományában minimális visszaesés látszik az MNB adataiban: a másodikról a harmadik negyedévre 1,1 százalékpontos volt a csökkenés. Az áruhitelek a teljes lakossági hitelezési volumen 21,3 százalékát teszi ki, ami megmutatja, mekkora szerepe vank ennek a konstrukciónak a magyar lakosság körében.
A fogyasztásra (is) felhasználható hitelek közül a legnépszerűbbek a személyi kölcsönök, ezeket követi jelentős lemaradással a sorban a hitelkártya-tartozások értéke, majd a folyószámlahitel és az áruhitel következik.